Rólunk
Agyagosszergény a Rábaköz Hansággal határos részén, a Répce folyó és az Ikva patak folyása között található. Az 1900-as évek elején Agyagos és Szergény különálló települések voltak, de a két falu élete szorosan összefonódott. Néhány évvel a II. világháború után, 1927-ben a két községet egyesítették Fertőszergényagyagos néven, majd az így létrejött település hosszas viták sorozata után 1929-ben véglegesen megkapta az Agyagosszergény nevet. A falu kettéosztottsága, a falurészek elkülönülése az 1927-es egyesítés ellenére napjainkig tetten érhető a tősgyökeres lakosság körében – noha csak ártatlan viccelődés formájában.
Agyagosszergényi verbunk
Az agyagosszergényi verbunk jellegét tekintve körverbunk, melyben a nyugat-rábaközi falvakhoz hasonlóan a lányok is táncolnak. A táncosok két koncentrikus kört alkotnak: a belső körben a lányok, a külsőben pedig a legények. Fontos szerepe volt a nagyobb egyházi ünnepek alkalmával a szentmise utáni verbunk táncolásnak, valamint mulatság sem múlt el a verbunk nélkül a hagyományos paraszti világban. "A mulatság után másnap reggel mikor a lányok már elmentek haza, az egész legénység kiment az utca közepére és eljárták a verbunkot. Minden mulatságot avval kezdtünk és azzal zártuk az utca közepén, még ha csikorgó hó volt is..." Németh Gyula (szül.: 1899) 2015-ben táncolták agyagosszergényi fiatalok először a verbunkot a templom előtti téren. Néhány évvel később, 2017-ben megalakult a helyi néptáncegyüttes, mely azóta elkezdte feldolgozni a helyi szokásokat, valamint a verbunk mellett a többi, egykor a településen általánosan ismert és használt táncot is.
Agyagosszergényi Kiss István Néptáncegyüttes
Az Agyagosszergényi Kiss István Néptáncegyüttes 2017-ben alakult azzal a céllal, hogy megőrizze, megélje és továbbadja Agyagosszergény, szűkebb hazánk a Rábaköz és a Kárpát-medence népeinek szokásvilágát, tánchagyományait. Az együttes névadója, az elismert szólótáncos Kiss István és Koloszár Alfonz tanító sokat tettek a helyi kultúra megőrzéséért és a falubeli néptánccsoportok létrehozásáért a 20. században. Az ő munkásságukat folytatva működik az együttes, melynek 2023 óta utánpótlása is biztosított 2 gyermek néptánccsoport formájában. A néptáncegyüttessel szoros összefonódásban működik a legénycéh. A helyi szokások életben tartásában és megélésében mindkét szervezetnek nagy szerep jut, mint például a Balázs-járás, locsolás, májusfa állítás, pünkösdölés, legényavatás, búcsúi hagyományok, verbunk táncolás stb.
