Legénycéh

A legénytársaságoknak szervezték többek között a mulatságokat, melyen csak a legénysorba avatott fiúk és korban hozzájuk illő, vagy náluk idősebb lányok vehettek részt. Ehhez a mulatság-szervező funkcióhoz kapcsolódik a „céh”, mint fogalom, mely nem más, mint a legények csoportosulása mulatság idején. Csak az a legény vehetett részt a mulatságban, aki befizette a céhpénzt. Szavazással döntöttek a fontosabb kérdésekben és a tisztségviselőket is ily módon választottak. Aki megszegte a szabályokat megkapta büntetését (például: verbunk elrontásakor, céhpénz ellopásakor). Ez a szórakozási forma még az 1950-es években is így működött Agyagosszergényben. Aztán idővel, ahogy a paraszti társadalom átalakult, úgy a legénycéhes rendszerben szervezett mulatságok helyét is átvették a szövetkezeti bálok. 2018-ban alakult meg az Agyagosszergényi Legénycéh, melynek kiemelt feladata az évenként megrendezésre kerülő legényavatás megszervezése és a hagyományőrzés.

Tulipános lajbi

Így nevezik a fennmaradt írásbeli források az agyagosszergényi férfi viselet egyik legszebb darabját. A gazdagon díszített mellény valószínűsíthetőleg a hátulján lévő virágmotívumról kapta a nevét. Jellegzetességét a mindenféle színben pompázó virágszirmok és tarka-barka termések egyvelege adja. Mindössze 2 eredeti mellény maradt fenn az utókor számár. Egyet Koloszár Alfonz tanító úr adományozott a Rábaközi Múzeumnak, hogy az fennmaradjon az utókor számára, egy pedig magántulajdonban van, mint családi örökség. Az Agyagosszergényi Kiss István Néptáncegyüttes céljai között szerepel a helyi viselet megőrzése, az együttes kelléktárának bővítése, így az elmúlt években több példányban is rekonstruálta a férfi viseletdarabot.